Nemrég a Wikipédián szörfölve véletlenül eljutottam egy olyan szócikkhez, ami az ortodox zsidók szombati áramhasználati szokásait boncolgatta. Már korábban is hallottam erről futólag, de a konkrétumokkal szembesülve meglepett, hogy milyen mértékben képesek egyes emberek az életüket bonyolítani.

A Biblia tiltja a tűzgyújtást szombaton, és az ortodox vallásszakértők ebből azt a következtetést vonták le, hogy elektromosságot sem szabad használni, hiszen az tűzgyújtásnak, tűzhasználatnak minősül. Vagyis pl. a hűtőajtót szombaton is ki lehet nyitni, de csak akkor, ha a lámpát előzőleg deaktiválták, ellenkező esetben a világítás automatikus felgyulladása tűzgyújtásnak számítana. De a hűtőnél ennél még bonyolultabb a helyzet, mert egyes vallástudósok azon az állásponton vannak, hogy a hűtőt csak akkor szabad kinyitni, ha éppen jár a motorja, különben amikor az ajtónyitással kiengedünk egy kis hideget, akkor a hűtő motorja beindulhat, hogy visszaállítsa a hőmérsékletet, és ha mi váltottuk ki a motor indulását, akkor indirekt módon rögtön tüzet is gyújtottunk.

A tilalom mindenfajta áramerősség-változásra érvényes. Például mikrofonokat sem szabad használni ilyenkor a zsinagógában, mert ha beleszólunk, akkor felerősíti a hangunkat, amitől az erősítő több áramot használ, vagyis a mikrofonba beszélés megszegi a tűzgyújtás tilalmát. Az utóbbi időben ennek elkerülésére már speciális mikrofonokat gyártanak, amelyekben az áram szintje állandó, vagyis nem követünk el szentségtörő tűzgyújtást a hangunkkal, ha szombaton beleszólunk.

De nem csak a tűzzel van baj, hanem az írással is. Például nem szabad mobiltelefont használni, mert ahogy tárcsázunk, a számok megjelennek a kijelzőn, vagyis írunk, ami tilos. Régebben hallottam olyasmiről is, hogy mivel a tárcsázás már önmagában is munkának tekinthető, ezért léteznek olyan telefonok, amelyeken az összes szám tárcsázott állapotban van, és azokat kell megjelölnünk, amelyeket nem akarunk használni a célszemély felhívásához. A nem kívánt számok kiválasztása, úgy látszik, nem töri meg az írástilalmat, ezért így már nyugodtan telefonálhatunk.

Hasonló elkerülő szabályok vannak liftekre is (szombaton minden emeleten megáll, hogy ne kelljen kiválasztani az emeletszámot), illetve egyéb elektromos berendezésekre, amelyeket előző nap beidőzíthetnek, hogy mikor kapcsoljanak be, és így az ortodox hívők élvezhetik a szolgáltatásaikat anélkül, hogy szombaton aktívan működtetniük kellene őket.

Ha attól a kérdéstől eltekintünk, hogy van-e értelme egy ókori társadalom számára összeállított szabálygyűjteményt egy az egyben alkalmazni a modern világra, a fentiekből kitűnő istenkép akkor is eléggé szokatlan. Mintha egy bürokratikus, könyvelő típusú isten lenne, aki csak a szöveg betűjét nézi, de összekacsintós módon szemet huny a szabályok trükkös megkerülése felett. Tényleg ilyen egyszerű lenne kicselezni Istent? Vagy ha nem veszik komolyan az egészet, akkor miért erőltetnek egyáltalán ilyen betarthatatlan szabályokat?

Persze hasonló laza hozzáállás a szabályokhoz más vallásokban is megtalálható. Például, ha a kereszténységet vesszük, akkor nem tudom, hogy volt-e valaha kor, amelyben a Ne paráználkodj! szabályát a lakosság érdemi része maradéktalanul betartotta volna. De vehetjük a Ne ölj! tiltást is, ami mellett nem szoktam látni megcsillagozott apró betűs részt, hogy milyen körülmények között szabad mégis ölni, ennek ellenére az elmúlt századok során jelentős szellemi energiákat fektettek be annak indoklásába, hogy mikor megengedett az ölés.

Nem vagyok vallásos, ezért nem tudom, hogy a különböző vallásokat követő emberek hogyan egyeztetnek össze ilyen egymásnak ellentmondó tudattartalmakat a fejükben, de praktikusan az 1984 duplagondol koncepciója ugrik be erről, ha hasonlítanom kellene valamihez.

Mindenesetre már volt egy olyan bátor ember, aki egyszer nekiállt, és egy évig a Biblia minden egyes korlátozását megpróbálta maradéktalanul betartani, és nem volt éppen könnyű dolga. Erről a témáról amúgy mindig Bartlett elnök klasszikus jelenete jut eszembe a West Wing-ből, amelyben az elnök egy keresztény fundamentalistát szembesít azzal, hogy a Bibliára hivatkozók csak szemezgetnek a nekik tetsző részekből, ahelyett, hogy szó szerint vennének minden előírást. Ide is teszem zárásként: