Egyik nap valamiről eszembe jutott Hakapeszi Maki, és nyomban fel is mentem a Youtube-ra, hogy megnézzem, van-e róla anyag. Sajnos elég gyér volt a választék, csak részleteket találtam a műsorból, és azok is Levente Péteresek voltak, nem az általam jobban ismert Gyabronka-féle változat.
Hakapeszi Maki ugyebár egy szélhámos, aki mindig előáll valami új szenzációval, és ezeket jó pénzért (csokiért) eladja a Hiszékeny Úrnak. Hamarosan azonban jön Móka Miki, és felvilágosítja az áldozatot az átverésről, aki erre nekitámad a majomnak, de Miki minden alkalommal megvédi a galád állatot, és szembesíti Hiszékeny Urat a saját felelősségével az ügyben.
Felnőtt fejjel nézve egy ilyen epizódot az ember óhatatlanul mást lát benne, mint gyerekkorában. Nekem például újranézve az ugrott be róla, hogy a jelenet a piac működésének allegóriája: Móka Miki az államot szimbolizálja, aki megfigyeli a történéseket, és beavatkozik, ha kell. Hakapeszi egy dörzsölt piaci szereplő, aki mindig csak a hasznon töri a fejét. A Hiszékeny Úr pedig a naiv átlagember.
Ebből a megközelítésből kiindulva két lehetséges értelmezése is van a történeteknek:
Az egyik szerint az állam a vitákban a gátlástalan piaci szereplőket pártolja ahelyett, hogy teljes mellszélességgel a becsapott átlagemberek mellé állna. Az epizódok az állam és a nagytőke összefonódását demonstrálják, és könnyen rájöhetünk, hogy Móka Miki, bár színleg az igazság letéteményese, valójában Hakapeszi zsebében van, hiszen minden alkalommal megvédi őt a jogos büntetéstől, és hagyja, hogy folytassa bűnös üzelmeit. Az álnok majom nem tud semmilyen valós teljesítményt felmutatni (hacsak a szélhámosságot nem tekintjük annak), és mégis hogy, hogy nem, mindig csokival távozik a végén Ez a fajta világértelmezés köszön vissza sok helyről manapság az aktuális közéleti ügyek kapcsán is (pl. bankok és a törlesztők viszonya).
A másik lehetőség, hogy a mese azt szimbolizálja, hogy senkinek sincs törvényileg garantált joga hülyének lenni, és követelni, hogy kártalanítsák őt, ha valamiben felelőtlenül döntött. Vagyis így értelmezve az egyes történetek arra tanítanak, hogy ha rosszul döntesz, akkor ne egyből másokat hibáztass, hanem először a saját portádon sepregess. Az állampolgárok személyes felelősségének ilyen módon történő felvetését kevésbé hallom emlegetni a médiában a hasonló ügyekkel kapcsolatban. Kétségtelen, hogy ennek kevesebb a politikai hozadéka, különösen a választások közeledtével.
Érdekes lenne tudni, hogy a gyerekkorban látott hasonló mesék és a belőlük leszűrhető cselekvési mintázatok mennyire befolyásolják a felnőttkori döntéseket. Például, elképzelhető, hogy sok felnőttben tudat alatt az maradt meg a fenti meséből, hogy nyugodtan lehet felelőtlen, beleugorhat bármibe, hiszen ha valami rosszul sül el, akkor úgyis jön majd Móka Miki, aki kihúzza a bajból. És lőn.
rivera 2009.11.12. 12:55:26
A történetek jó része arról szól hogy a rafinált ügyeskedő csellel jól bepaliz valakit, és a végén nevet a markába.
Gyerekként persze ez vicces volt, most nem annyira.
kg 2009.11.12. 18:23:26
Az első verzióhoz egy kis adalék. Volt olyan rész (talán több is), amikor Miki ugyanazt a stiklit elkövette Makin, vagy valahogy lehetetlenné tette az átverést, miközben megszerezte a csokikat. Mintha lett volna arra példa, hogy Maki nem kapta vissza a csokit - de ennek most utána kellene néznem.
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.11.12. 19:13:04
Azért ez egy fokkal elfogadhatóbb.
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.11.12. 19:15:21
Engem gyerekként az zavart, hogy nem bontja fel a csokipapírt, sőt nem is eszi meg a csokit, csak hozzáérinti a fejét, ahogy a fenti videón is látszik. Nem volt számomra kielégítő a vizuális megvalósítás. :D
Désiré · http://juhaszmarton.hu 2009.11.14. 04:51:56
Asidotus 2010.07.06. 19:23:35
Tanuljak jogot, hogy meg tudjam védeni magam (ahelyett, hogy orvosnak, mérnöknek, tanárnak, ácsnak, stb. tanulnék)?