Friss topikok

  • Eva950: Ez a drága ember vajon meddig élt? Lényeg az, hogy gyors volt. Szegény beteg nem szenvedett sokat. (2011.03.12. 17:36) A leggyorsabb késforgató a sebészek között
  • kaqxar: @blogíró: nagyon várom a folytatást. addig a régiekkel szórakoztatom magam. meg talán a tedes vid... (2011.03.08. 10:29) Hogyan működik a zene?
  • Eva950: Kipróbáltam, furcsa. Kábítószer közeli élmény: Régebben történt. Kórházban voltam, megműtöttek. Mi... (2011.02.11. 22:59) LSD szimulátor
  • blogíró: @UnA: a tolerancia ebben a tekintetben olyan, mint liberalizmus. Elsőre jó ötletnek tűnik, de időv... (2011.02.11. 21:49) Az élet paradoxonai
  • blogíró: Igen, így is lehet értelmezni, mindenesetre elég bizarr rajzfilm. :) Aki nem tudja, milyen gonosz... (2011.02.09. 17:43) Csak az egyik orrlyukad működik

Problémák, melyek megoldásra várnak

2010.08.05. 22:30 blogíró

A wikipédián sétálva láttam, hogy külön szócikk van a filozófia egyelőre megoldatlan problémáiról. Néhány példa közülük:

  • A Molyneux-probléma: ha valakinek, aki vakon születik, és megtanul érintéssel különbséget tenni egy gömb és egy kocka között, visszaadják a látását, akkor képes lenne pusztán a látványuk alapján megmondani két tárgyról, hogy melyik a kocka és melyik a gömb? John Locke, aki megfogalmazta a kérdést, úgy gondolta, hogy nem lenne képes erre, mert a látás és a tapintás két független érzékelési mód. Bár ő ezt gondolatkísérletnek szánta, az orvostudomány fejlődésével egyszer akár a gyakorlatban is ki lehet majd próbálni, és az véglegesen eldönti a kérdést. B)

  • Amikor régebben írtam itt arról, hogy két különböző ember mást érthet a kék és a barna szín alatt, nem néztem utána jobban a témának, pedig a qualia problémája éppen azzal foglalkozik, hogy a tudatos érzékelésnek milyen szubjektív vetületei lehetnek. A színek esetében például elképzelhető, hogy valaki a fejében zöldnek látja azt a színt, amit kéknek nevez. Az égre nézve azt mondja, hogy kék színű, de csak azért, mert megtanították neki, hogy a saját "kék" színe arra a színre utal, de belül valójában zöld eget lát.

  • Az erkölcsi szerencse (a kifejezés nyersfordítás tőlem) problémája: a körülmények, melyekre nincs hatással, mennyiben befolyásolják az egyén személyes felelősségét a cselekedeteivel kapcsolatban? Ha valaki például szegény családba születik, akkor rákényszerülhet arra, hogy ennivalót lopjon, hogy ne haljon éhen, egy gazdag család gyermekének viszont nincs szüksége erre. Mondhatjuk akkor, hogy a szegény erkölcstelenebb, mint a gazdag? Avagy a lopás az egyiknek megengedett, a másiknak nem? A kérdés nem pusztán elméleti, hiszen elég sokszor hallhattuk a megélhetési bűnözés fogalmát az utóbbi években. A témáról az erkölcsi abszolutizmus kérdése is eszünkbe juthat.

  • A szénakazal-paradoxon: a kazal akkor is kazal marad, ha elveszünk belőle egy szálat? Ha igen, mi ha, van még egyet elveszünk? És ha végül elfogy a kazal, mikor szűnt meg kazalnak lenni, és mikor változott át szétszórt szalmaszálakká? Mondhatjuk, hogy legalább 100 szál kell egy kazalhoz, de ez sem az igazi, mert 99 szál miért kevésbé kazal, mint 100? A kérdés azt a problémát feszegeti, hogyan definiálunk objektumokat a világban.

  • A test és az elme problémája. Pusztán testből állunk vagy a tudatunk a testtől függetlenül létező valami? Az előbbi esetben az a kérdés, hogy a tudat hogyan jön létre az anyagból, az utóbbiban pedig az, hogyan kommunikál egymással a test és az elme, amelyek egymástól függetlenül léteznek. A témában az angolul tudó érdeklődők megnézhetik Shelly Kagan Yale-es előadássorozatát, ami ugyan nem csak erről szól, de az első 9 órában az előadó kimerítő részletességgel járja körül és cincálja szét a fontosabb filozófiai érveket a kérdéssel kapcsolatban.

  • A demarkáció problémája: hogyan döntsük el, mi a tudomány, és mi nem? A kérdéssel kapcsolatban ajánlom ezt a könyvet, ami alaposan, és elég olvasmányosan járja körül a témát. Szó esik benne többek között az összeesküvés-elméletekről, az ősmagyar teóriáról, és sok más egyébről. A könyvből egy gondolatot idézek ide, ami most az eszembe jut: ha egy álláspont képviselője nem az adott terület szakértőit akarja meggyőzni, hanem a nagyközönségnek ír könyveket azzal az indoklással, hogy a hivatalos tudomány képviselői összeesküdtek, hogy elnyomják az általa képviselt nézetet, akkor erős lehet a gyanúnk, hogy áltudományról van szó. (Lásd például a Herbert Illig-féle kitalált középkor elméletet).

Az első wikipédiás linken még lehet további hasonló problémákról is olvasni. Akik pedig nem tudnak angolul, de érdeklődnek a filozófia iránt, azok megszerezhetik Stephen Law könnyen fogyasztható könyvét, amit már ajánlottam itt egyszer.

16 komment

Címkék: filozófia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

_akos 2010.08.05. 23:40:59

A szénakazal paradoxonról Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege című könyve jut eszembe, amelynek az eléjén egy békát "jár körül" hogy meddig tekinthető élőnek... Nagyon találóan írja le, ajánlom mindenkinek. moly.hu/konyvek/szent-gyorgyi-albert-az-elet-jellege

Siendor_ (törölt) 2010.08.06. 09:15:56

SZVSZ:
- Az én tippem az lenne hogy meg tudja különböztetni, ugyanis szerintem "vizualizálja" akkor is ha sosem látott. Maximum nem azonnal, hanem kell neki egy kis idő.
- Ez érdekes felvetés, valószínűleg azok a "művészek" akik a mai képeket festik mind ilyenek, mert nekem ezek csak ocsmány tintapacák, és szerintem mindenki másnak is, csak azért ujjonganak egyesek, mert divatos.
- Erkölcsileg ugyanaz lopni. Ugyanakkor a szegény, akinek a lopás a kísértés, nincs rosszabb helyzetben, mint a gazdag, akinek meg a kicsapongó élet, ami erkölcsileg ugyanúgy elitélendő. Ergo mindenkinek megvannak a maga kísértései. Lopni mindenkinek tilos.
- A kazal meg relatív. Ezért is nehéz MI-t csinálni, mert nem számoltatni kell hozzá a szalmaszálakat. Lehet nekem kazal, neked meg még csak kupac. De a "kazalságnak" vannak előfeltételei, pl. hogy domború legyen a halmaz. Ugyanis a kocka alakú meg a bála.
- Valószínűnek tartom az elme létezését.
- Szerintem meg van olyan tudományos "összeesküvés" hogy kirekesszék a mást mondót. Ez megfigyelhető volt azoknál is, akiknek az eredményei végül bekerültek a fősodorba.

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.08.06. 09:29:35

@Siendor_: a bejegyzésben említett szabály sem mondja, hogy nem lehetséges olyasmi, hogy kizárják a másként gondokoldót, akinek végül igaza lesz

Csupán annyit állít, hogy ha valaki erre hivatkozik, akkor sokkal valószínűbb, hogy áltudományos nézeteket képvisel, mint hogy neki van igaza mindenki mással szemben.

Siendor_ (törölt) 2010.08.06. 10:56:34

@blogíró: A legnagyobb baj ezekkel a furcsa "tudósokkal" hogy a 90-95% baromságban 5-10% olyan érték lakozik, amikkel nagyon előre lehetne vinni a világot. Ugyanis nem korlátozza látásukat a hivatalos szemlélet ellenzője... Csak ezek mind sértett emberek, mert a marhaságaikat rögtön - és sajnos érdemi vizsgálat nélkül - visszadobják, csak mert ellentmondanak a mai mainstream elméleteknek... Ráadásul az ilyen őrült zsenik nem épp kommunikációképes emberek, hanem 99%-ban szociopaták..

UnA 2010.08.06. 12:20:49

- demarkáció / áltudomány:

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy érdemes utánaolvasni a tudományos gondolkodás történetének ill. annak, hogy tényleg létezik-e ilyen. Ezért nem szoktam foglalkozni az un. szkeptikusokkal sem, mert azok az utolsó általuk ismert ideológia alapján akarják az *igazságot* megmondani és elfelejtik, hogy a szkepszist a saját aktuális álláspontjukra is vonatkoztatni kell.

Aki nem tudja mi az "Anything goes" utána lehet nézni pl. itt:
hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1nyos_m%C3%B3dszer
vagy itt:
en.wikipedia.org/wiki/Epistemological_anarchism

@Siendor: demarkáció / amatőrizmus:
Ez egy érdekes probléma, mert a profik nehezebben mozdulnak el a mainstreamtől, ezért lehet, hogy egy igazi áttörés az amatőröktől indul el. Amit egy profi nem akar kockáztatni, mert ugye biztos benne, azt másvalaki megpróbálhatja...

UnA 2010.08.06. 12:33:09

- színek:
majdnem elfelejettem, ez teljesen szubjektív... sose tudhatod meg, hogy a másik mit gondol *pontosan* kéknek. Persze nézegethettek színtáblázatokat, de nem hiszem, hogy az RGB kódok alapján rögzülne :)

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.08.06. 15:19:14

@Siendor_: persze, vannak ilyen zsenik, de ez nagyon ritka

Azoknak, akik azt hangoztatják, hogy nekik van igazuk, csak a hivatalos tudomány összeesküvése nyomja el őket, az elsöprő többsége kókler és nem zseni

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.08.06. 15:21:20

@UnA: ez tudományfüggő, hogy az amatőrök mennyire juthatnak nagy felfedezésekre

Pl. a fizikában régen a fészerben is lehetett ácsolgatni, de amióta részecskegyorsítók kellenek az új felfedezésekhez, azóta az amatőröknek igen csekélye az esélye, hogy érdemben bele tudjanak szólni a profik dolgába.

UnA 2010.08.06. 16:17:32

@blogíró: ezzel nem értek egyet. A részecskegyorsító pont beszűkíti a lehetőségeket, mert csak a saját modellen belül értelmezhető eredményeket keresik vele - nem ad igazi áttörést.

De nyugodtan cáfolhatsz, ha tudsz olyan eredményről az utóbbi 50 évben, ami valódi eredmény (és nemcsak alfa-béta-bozon-bizon).

fraki 2010.08.06. 21:18:00

@UnA: "elfelejtik, hogy a szkepszist a saját aktuális álláspontjukra is vonatkoztatni kell."

Én nem úgy érzékelem, hogy elfelejtenék. Hogyan is felejtenék el? Ez nem egy vallás. Általában tudományosan minél műveltebb valaki, annál inkább szkeptikus. (A radikális szkepticizmusról most nem beszélek.)

Molyneux-probléma: szerintem racionálisan meg tudná különböztetni, még ha reflexből nem is képes a konverzióra, bár a kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy létezik-e ez a konverzió az esetükben.

Az erkölcsi abszolutizmus: elvetendő, a megélhetési tolvaj lehet hogy nem jó példa, mert a létbiztonságot már szokták biztosítani a modern társadalmak, de ettől még minden erkölcs csoporterkölcs.

szénakazal-paradoxon: a kérdést értem, de én ezt nem nevezném paradoxonnak. Pontosan ahogy írod: a kategorizáció problematikája, de ez nem paradoxon.

Test és elme: nem független, nincs isten. Ez elég nyilvánvaló egyébként, elég meginni néhány korsó sört. Hogy a tudat hogyan jön létre az anyagból, az egy tudományos kérdés.

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.08.06. 22:53:43

@UnA: nem tudom ezek mennyire vagy mennyire nem valódi eredmények, és mennyivel vittek közelebb a megoldáshoz, de az kétségtelen, hogy az elmúlt 50 évben arról sem hallottam, hogy egy amatőr egy fészerben összebarkácsolt volna egy elméletet, ami jobban magyarázná a világot, mint a hivatalos tudomány :P

bodr · http://google.com/+ibodr 2010.08.07. 12:57:47

A filozófusok miért nem olvasnak pszichológiát és idegtudományt? A Molyneux- és a test/elme probléma ezt a két területet is foglalkoztatja, ott születtek eredmények is.

_akos 2010.08.07. 17:37:31

@Siendor_:
Azt írod, hogy lopni mindenkinek tilos. De ha nem a lopással nézzük majdnem ugyan ezt a sztorit, hanem például az öléssel. Elvileg az is mindenkinek tilos. De ha valaki véletlenül pont hentes és naponta megöl x darab állatot, az természetes, neki szabad, elfogadjuk.

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.08.07. 17:47:51

@bodr: dehogynem olvasnak. Ha megnézed a Molyneux-probléma saját oldalát, amit belinkeltem, ott idéznek is egy neurológiai álláspontot a végén.

A test-elme problémával kapcsolatban viszont még nem hallottam, hogy akár a pszichológia, akár az idegtudomány döntő bizonyítékkal szolgált volna egyik vagy másik álláspont mellett. B)

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.08.07. 17:49:06

@_akos: az ölés tilalmát általában emberekre szokták vonatkoztatni, nem állatokra

_akos 2010.08.08. 07:57:53

@blogíró: amikor a gyerekek játszanak egy békával, vagy egyéb állattal, akkor rá szoktak szólni hogy nem szabad az állatokat bántani. Állatvédők már láncolják is ki magukat ilyen esetekben. Majd ha bejön egy szúnyog a szobába, akkor azt teljesen elfogadott megölni.
Kb ilyesmire gondoltam. Arra, hogy a lopás megítélése is változik annak tükrében, hogy ki, hogyan, miért követi el, ugyan úgy, mint ahogy az se mindegy, hogy egy aranyos báránykát vagy egy szúnyogot ölünk éppen meg.