Különböző fórumokon sok számítógépes kérdést és panaszt lehet olvasni olyanoktól, akik csak használni szeretnék a nyomorult masinát, de annak mindig van valami problémája. Tiszteletreméltó a laikusoknak ez a küzdelme az informatika szörnyetegével.

Én ugyan informatikus vagyok, de nekem is vannak pillanataim, amikor legszívesebben belevágnék valami a monitorba, ha valami nagyon nem akar működni, és éppen nincs ötletem, hogy mi lehet az oka. Nekem persze meg van az az előnyöm, hogy van valami elképzelésem a dolgok működéséről, és tudom, milyen kulcsszavakkal kell rákeresni a probléma megoldására. Azon kívül angolul is tudok, ami szintén nem hátrány, ha megoldást keres az ember, mert angolul sokszor annyi tartalom elérhető, mint szépséges anyanyelvünkön.

De mit tehet egy laikus? A többség a tapasztalataim szerint keres gyorsan egy számítógéphez értő áldozatot, és megpróbálja kiszedni belőle a megoldást. Általános, de nagyon elterjedt tévhit, hogy az informatikusoknak a fejükben van a megoldás minden lehetséges hibára, és sokszor meglepődnek, amikor azt mondom valamire, hogy én sem tudom, mitől lehet. Általában feltételezik, hogy egy informatikusnak a világ összes operációs rendszere, hardvereszköze, felhasználói programja, valamint ezek minden beállítási lehetősége a kisujjában van. Ilyenkor próbálok megértő lenni, mert a nem szakmabelieknek általában a program, amit ők használnak, jelenti A programot, amit szerintük nyilvánvalóan minden más embernek is ismernie kell.

Empatikus ember lévén bele tudom képzelni magam az ő cipőjükbe, és tudom, hogy micsoda frusztráció lehet sok ember számára a számítógép. Itt főleg azokra gondolok, akik felnőtt fejjel kényszerültek megtanulni az ördögi masina használatát, mert a fiataloknak, akik már ebben nőnek fel (lásd: digitális bennszülöttek) nyilván sokkal kisebb problémát okoz a dolog. Az idősebbeknek viszont nem könnyű az élete. Azon kívül, hogy meg kellett tanulniuk a kezelését, még napi küzdelmet is kell vívniuk a nyomorult szerkezettel, ami nem tud olyan megbízhatóan működni, mint egy mosógép vagy a TV.

A sokszor még bizonytalan működésnek (összedugom, nem megy; elszáll; nem indul el; stb.) az az oka, hogy lényegében még mindig a számítástechnika (és a net) hőskorában élünk. Olyan ez, mint a Vadnyugat. Már vannak utak, meg városok, de azért időnként még banditák vágtatnak át a főutcán, és a gőzmozdony kazánja is felrobban néha. Onnan fogjuk felismerni, hogy a hőskor elmúlt, ha a gépek teljesen belesimulnak a mindennapokba, és az átlagember minden gond nélkül tudja majd használni őket, és csak olyan gyakran kell majd szerelőt hívni hozzájuk, mint manapság a mosógéphez. A jövőben játszódó sorozatokban (pl. Star Trek) már ilyenek a számítógépek. Csak használják őket, de például senkinek sem jut eszébe azzal foglalkozni, hogy milyen operációs rendszer fut rajtuk. Már annyira kiforrott az egész, hogy senki sem törődik ilyen részletekkel.

Addig is, amíg elérünk ebbe az állapotba, minden tiszteletem a laikusoké, akik nem hagyják magukat, és egy szál karddal a kezükben bátran felveszik a harcot a szörnyeteggel, és installálnak, konfigurálnak, próbálkoznak hősiesen. Már csak néhány generáció kell, és nem marad több feje a szörnynek. :)