Friss topikok

  • Eva950: Ez a drága ember vajon meddig élt? Lényeg az, hogy gyors volt. Szegény beteg nem szenvedett sokat. (2011.03.12. 17:36) A leggyorsabb késforgató a sebészek között
  • kaqxar: @blogíró: nagyon várom a folytatást. addig a régiekkel szórakoztatom magam. meg talán a tedes vid... (2011.03.08. 10:29) Hogyan működik a zene?
  • Eva950: Kipróbáltam, furcsa. Kábítószer közeli élmény: Régebben történt. Kórházban voltam, megműtöttek. Mi... (2011.02.11. 22:59) LSD szimulátor
  • blogíró: @UnA: a tolerancia ebben a tekintetben olyan, mint liberalizmus. Elsőre jó ötletnek tűnik, de időv... (2011.02.11. 21:49) Az élet paradoxonai
  • blogíró: Igen, így is lehet értelmezni, mindenesetre elég bizarr rajzfilm. :) Aki nem tudja, milyen gonosz... (2011.02.09. 17:43) Csak az egyik orrlyukad működik

Hogyan tervezzünk intelligensen krokodilkönnyeket

2009.05.01. 21:12 blogíró

Az egyik este éppen a krokodil könnyezési szokásairól olvasgattam, ahogy más emberek is szokták vacsora után, amikor váratlanul megtudtam, hogy miért beszélünk krokodilkönnyekről, ha valaki bőségesen hullatja a levet a szeméből. A hagyomány szerint a krokodil azért sír, mert így csalogatja magához az áldozatait, illetve egy másik variáció szerint megsiratja azokat, akiket megöl, majd felfalja őket, hogy ne vesszenek kárba.

Ez a könnyezés érdekes dolog amúgy. Az ember az egyetlen lény, akinek nem csak a fizikai fájdalom, hanem érzelmek hatására is potyognak a könnyei. De vajon miért kell a fejünkből folyadéknak folynia, ha szomorúak vagyunk? Mérnöki szempontból nem tűnik túl elegáns megoldásnak, hogy a szemünk extra kenőanyagot termeljen csupán azért, hogy mások is lássák szomorúságunkat. Mintha az evolúció fogta volna az első dolgot, ami a éppen kezébe akadt, és azt kötötte össze a bánat-áramkörökkel.

Vagy ott van a fájdalom, amivel kapcsolatban már Yossarian is megjegyezte, amikor Scheisskopf hadnagy feleségével diskurált az ágyban, hogy miért nincs inkább mindenkinek egy lámpa a homloka közepén. Az is ellátná a jelzőfunkciót ugyanúgy, és nem kellene az embernek kínok között fetrengenie, ha valami éppen komolyabban elromlik a porhüvelyében.

Ilyen kérdések leginkább akkor szoktak felmerülni bennem, ha az intelligens tervezésről olvasok, ami ugye azt propagálja, hogy a világ nem alakulhatott ki magától, ehhez feltétlenül szükség volt egy intelligens tervezőre. Ha a fenti példákat nézzük, akkor a tervező semmi esetre sem lehetett nagy művész, inkább amolyan kelletlen mesterember, aki gyorsan összecsapja a munkát, és alig várja, hogy vége legyen már a munkaidőnek.

Az intelligens tervezésre Richard Dawkins azt mondta, hogy nem más, mint csupán egy gondolatblokkoló klisé. Ebben van igazság, és Dawkins természetesen rosszallóan mondta ezt, de az efféle blokkolást éppenséggel lehet hasznos dolognak is tekinteni. Aki leblokkolja a csapongó gondolatait azzal, hogy valaki teremtett minket, nem fogja a fejét feleslegesen törni olyan dolgokon, hogy miért vagyunk itt, mi a célunk az életben és hasonlók, hiszen a válaszok megvannak a Bibliában vagy egyéb helyeken, és az ember nyugodtan koncentrálhat arra, hogy minél teljesebb életet éljen, nem kell hiábavalóan gyötrődnie a lét kérdésein.

Egész csábító a gondolat. Amúgy is túl sokat agyalok. Lehet, hogy én is boldogabb lennék, ha felcsapnék az intelligens tervezés élharcosai közé? Még gondolkodom rajta. :)

 

12 komment

Címkék: fájdalom tervezés könny krokodil intelligens

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kg-- 2009.05.02. 09:37:21

Én azt olvastam régebben a "krokodilkönnyekről", hogy valójában egy félreértésen alapszik. Állítólag amikor a kis krokodilok kikelnek (tojásból, a vízparti homokban), akkor adnak ki olyan nyivákoló, gyereksírásra emlékeztető hangot. Ez persze megtévesztette sokszor a sötétben mászkáló őslakosokat, akik megpróbálták megmenteni a síró babát, de a kroki família idősebb tagjai előszeretettel szakították (vagy harapták?) félbe az expedíciót.
A nagyok közül a hímek állítólag szívesen eszik a kicsiket, ezáltal fékezve meg a konkurencia elszaporodását. A nőstények meg pont azért vannak ott, hogy akadályozzák az irtást.
Most képzeljük el annak a bennszülöttnek a helyzetét, aki a kis krokodilok körül csámborog, és vagy egy lakomára kész hímmel, vagy egy kicsinyeit védő nősténnyel találkozik.

kg-- 2009.05.02. 10:09:27

Ha az intelligens tervezésben akarnék hinni, akkor látnék analógiát Asimov robotikai alaptörvényeivel és a programozással is.

Képzeljük el, hogy embert (sőt, emberi fajt) tervezünk :) Nyilván lusták leszünk mindenféle csip-csup dologra előre gondolni, ezért úgy döntünk, tápláljuk be az alaptörvényeket (nevezzük ösztönöknek), és a nem definiált szituációkat majd megpróbálja az egyed feloldani úgy, hogy a reakciói az alaptörvények által kijelölt irányba mutassanak.

Itt van ez a fájdalom dolog. Hogyan szabályozzuk? Adtunk egy önfenntartás nevű elsődleges ösztönt ennek a teremtménynek, tehát valószínűleg igyekezni fog kikerülni az őt károsító helyzetekből. A két véglet: legyen csak egy kis jelzés, hogy gond van, vagy legyen a bajjal egyenes arányban? A kis jelzéssel probléma lesz, ez az ember hajlamos átsiklani a kis jelzések felett, mert annyi inger éri. Ráadásul az egyszerűség kedvéért úgy alkottam meg az ingerfeldolgozó részét, hogy az erősebb ingerre fogékonyabb legyen. Az egyenes arányos is okozhat galibát, mert a túl nagy inger is meggátolhatja a cselekvésben, de ez mégis csak működőképesebbnek tűnik az esetek nagy részében. Akkor maradjon az utóbbi, és tegyünk be még egy vészmegoldást az igazán nagy fájdalmak esetére. Nevezzük mondjuk "sokkos állapotnak"-nak, és - na igen, ez a toldozgatás eredménye - kapcsoljuk le az agy egyes részeit (köztük a fájdalom feldolgozásáért felelős részeket is) időlegesen, hátha ebben a zombi üzemmódban biztonságosabb helyre bújik, vagy legalább meghúzza magát, hogy ne vegyék észre.

Aztán itt ez a könnyezés. Terveztem egy jó kis mechanizmust, ami nem engedi kiszáradni a szemet. Erre az "ügyfél" rájött, hogy szabályozható is lehetne, pl. erős szélben több könny is tudna jönni, azon kívül még jó egy pár dologra, pl. szembe került kisebb idegen tárgyak eltávolítására is praktikus. Tehát egy kis módosítást kellett tennem. A lehetséges eseteket nem akartam felsorolni a programban, egyszerűbbnek tűnt az a szabály, hogy kisebb kellemetlenségek esetén automatikusan beindul egy erősebb könnyezés. Sajnos lettek mellékhatások. Nehéz definiálni, mi a "kisebb" kellemetlenség, és hol kezdődne a "nagyobb". Így a könnyezés funkció bent maradt bármilyen probléma esetén. Ráadásul arra nem gondoltam, hogy a lelki/érzelmi modul is tud küldeni olyan jeleket, amik alacsonyabb szinten ugyanúgy a "kellemetlenség" kategóriába esnek, ezért ilyenkor is könnyezni fog. Na mindegy, szerintem működik, legközelebb meg majd mondja meg pontosan, mit akar.

(A fenti gondolatmenet a fantázia szüleménye! Tényleg nem én voltam! :) )

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.02. 15:37:23

@kg--: ennek is eléggé legendaszaga van

Egy városi emberről még el tudom képzelni, hogy összetéveszti a gyereksírást a kis krokodil hangjával, de benszülöttek esetében, akik napi szinten együtt élnek az állatokkal, ez nem túl valószínű.

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.02. 15:40:59

@kg--: Ahogy a leírást olvasom, a te terveződ is eléggé ad-hoc módon dolgozik. :)

Az intelligens tervezésben éppen ez a furcsa, hogy bár az elméletben szándékosan nincsen benne, de a hívei szerint természetesen Isten a tervező.

Ha egy mindenható lény készített minket, akkor kissé különös, hogy olyan tervezési furcsaságok vannak bennünk, amelyek bárkinek feltűnnek, aki nem elfogultan közelít a témához.

Isten bizonyosan jobb munkát végzett volna. :)

spig 2009.05.02. 16:59:06

@blogíró: Ijesztő,mennyit agyalsz :D

Abszolút azonosulni tudok Yossarian gondolatmenetével,és azzal,hogy "bükkfagatyás" félmunkát végzett.Viszont arra gondoltam,azért tette ezt,hogy nekünk is maradjon valami,hiszen ha minden tökéletes lenne bennünk és körülöttünk,napszám unatkozhatnánk.Így -félkészen és tökéletlenül - tudunk játszani (rájönni,hogy a tűz mi mindenre jó;a szél,a Nap,a víz erejére,arra,hogy az alma miért nem felfelé esik,hogy ha segítséggel is,de tudunk repülni,mindenféle nyavajákat meg tudunk gyógyítani,sokat már megelőzni is...kiválóan tudjuk egymást ritkítani,hogy ne népesedjünk túl,és szennyezni a környezetet,hogy aztán valahogy helyrepofozzuk,amit elszúrtunk,tudunk férfiból nővé válni-fordítva még nem megy tökéletesen,de nem adjuk fel ....és még sorolhatnám :) )
Tehát az élet egy játék,amiben mi vagyunk a bábuk, a "bükkfagatyás" néha közbeszól,oszt néhány jobb lapot,vagy elvesz mindent,és kíváncsian szemléli,mit tudunk az új helyzettel kezdeni.
Jól szórakozhat... :P :D

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.02. 18:26:43

@spig: A kihívás jó dolog, de azt hiszem lenne éppen elég felfedezni/fetalálnivaló a világban akkor is, ha nem létezne fájdalom vagy betegség, nem?

A körülöttünk levő világnak nem kellene tökéletesnek lennie, de bennük azért lehetne kevesebb hiba.

Ahogy Yossarian mondja: "hát hogyan tisztelhet az ember olyan Felsőbbrendű Lényt, aki szükségesnek látott beilleszteni a teremtés isteni rendszerébe olyan tüneményeket is, mint a takony meg a fogszuvasodás."

:)

spig 2009.05.03. 10:10:09

@blogíró: Ha rászánnád magad,hogy mégis orvosnak mész,elámulnál,milyen tökéletes,összehangolt szerkezet az ember.Én annak idején sokszor rácsodálkoztam,hogy lehetett ilyen pontosan mindent összehangolni.Az apró (?) tökéletlenségeket emiatt én már megbocsátottam neki :D
(a takony egyébként nem az,az egy tisztító/szűrőfunkció végeredménye) :D

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.03. 17:49:25

@spig: Nem arról van szó, hogy az ember nem lenyűgöző szerkezet, hanem hogy egy mindenható lény biztosan elegánsabban csinálta volna meg. :)

Gondolom tanulmányaid során azért te is gondoltad egyszer-kétszer, hogy ez meg az miért működik ilyen furán.

Pl. az a bizonyos tisztító funkció is működhetne éppen melléktermék nélkül, ha tényleg tudatos tervezés eredménye lenne, és nem az evolúció szeszélyéé. :)

spig 2009.05.03. 18:53:11

@blogíró: Nem érdemled meg,hogy itt legyél a magad tökéletességében / tökéletlenségében (lehet választani :P )
Kéremszépen,örülnünk kell annak,amink van.Lehetett volna rosszabb is.Nohat :P :D

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.03. 19:09:53

Én örülök, de a gondolatszabadságomat gyakorolnom kell, hogy ne lanyhuljon el. :)

spig 2009.05.03. 19:25:59

@blogíró: Ja,hogy te így hívod :D Legalább lesz mire hivatkoznom,ha morcos leszek :P :D

I. P. S. 2010.07.05. 21:40:55

@blogíró: "Isten útjai kfürkészhetetlenek. " Ez nagyjából minden mérnöki kérdésre választ ad. Azért működik rosszul a szervezet, mert az Úrnak valami célja volt vele, csak még nem jöttünk rá a mi tökéletlen eszünkkel, hogy mi.

A cikkről pedig annyi jutott eszembe, hogy állítólag a szubjektív fájdalom idegileg nagyon hasonló (azonos?) a testi fájdalommal, így lényegében érthető, hogy miért sírsz akkor is, ha bánatos vagy. De a dolog neurológiájával nem vagyok tisztában, csak úgy hallottam. A szociális idegtudomány szokott ilyeneket kutatni, hogy a társ halála tényleges fájdalommal jár, meg hogy a magány tényleg fáj.