Friss topikok

  • Eva950: Ez a drága ember vajon meddig élt? Lényeg az, hogy gyors volt. Szegény beteg nem szenvedett sokat. (2011.03.12. 17:36) A leggyorsabb késforgató a sebészek között
  • kaqxar: @blogíró: nagyon várom a folytatást. addig a régiekkel szórakoztatom magam. meg talán a tedes vid... (2011.03.08. 10:29) Hogyan működik a zene?
  • Eva950: Kipróbáltam, furcsa. Kábítószer közeli élmény: Régebben történt. Kórházban voltam, megműtöttek. Mi... (2011.02.11. 22:59) LSD szimulátor
  • blogíró: @UnA: a tolerancia ebben a tekintetben olyan, mint liberalizmus. Elsőre jó ötletnek tűnik, de időv... (2011.02.11. 21:49) Az élet paradoxonai
  • blogíró: Igen, így is lehet értelmezni, mindenesetre elég bizarr rajzfilm. :) Aki nem tudja, milyen gonosz... (2011.02.09. 17:43) Csak az egyik orrlyukad működik

Ne törődj mások lesújtó véleményével, de a sajátoddal se!

2010.02.14. 19:56 blogíró

Időnként olvasom a Dilbert rajzolójának blogját, akinek saját elmondása szerint úgy telik egy munkanapja, hogy délelőtt 1-2 óra alatt megrajzolja a következő háromkockás képregényt, és utána a nap további részében egyéb tevékenységekkel lazul, például blogot ír, és időnként egész magvas gondolatai is vannak.

Legutóbb arról írt, hogy gyerekkorában híres képregényrajzoló akart lenni, de nem hitte el magáról, hogy a képességei elegendőek lennének ehhez, ezért inkább a közgazdaság felé orientálódott. Később, amikor elkezdte a munkáit beküldeni ide-oda, azt mondták neki, hogy nem elég tehetséges, csak néhány ember biztatta, hogy folytassa. Egy kivételével az összes terjesztő visszadobta a rajzait, és a főszerkesztők 90%-a úgy gondolta, hogy ebből a képregényből sohasem lesz áttörés. Ehhez képest ma a Dilbert 65 ország 2000 lapjában jelenik meg 25 nyelven.

A bejegyzésében ezzel kapcsolatban azt a következtetést vonta le, hogy ha egy maroknyi ember, akiknek adsz a szavára, hisz benned, akkor a saját képességeiddel kapcsolatban kétféle negatív véleményre ne adj túl sokat: a többségére és a sajátodra. Az előbbi még csak-csak eszünkbe szokott jutni, de az utóbbiról hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, pedig sokszor éppen emiatt nem vágunk bele dolgokba.

Amikor idáig értem az írásban, arra gondoltam, hogy talán nem is kellene feltennem ezt a bejegyzést, mert mások nem fogják érdekesnek találni, de aztán alkalmaztam magamra az önkritikával kapcsolatban a fentiekben megfogalmazott elvet, és inkább mégis megnyomtam a publikálógombot. :P

13 komment

Címkék: kritika pszichológia kreativitás dilbert

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spig 2010.02.14. 20:16:43

Jól tetted :)

spig 2010.02.14. 20:20:54

Volt már úgy,hogy megírtál egy posztot,és nem publikáltad?

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.02.14. 20:28:45

@spig: csak nem te is önkritikus alkat vagy? :P

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.02.14. 20:30:04

@spig: Néhányszor volt, de inkább régebben, az utóbbi időben nem fordult elő.

Sikerült némileg leépítenem az önkritikámat, és most már úgy gondolom, hogy akinek nem tetszik, az majd nem olvassa, de én akkor is felteszem. :D

spig 2010.02.14. 20:36:05

@blogíró: Az vagyok,és nagyon nem szeretem,ha valami nem úgy sikerül,mint szeretném.

spig 2010.02.14. 20:36:58

@blogíró: Helyes,egyetértek,ezek szerint te már a fejlődés útjára léptél :)

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.02.14. 20:56:36

@spig: akkor sokszor bosszankodhatsz :)

Magadon nem tapasztalsz fejlődést? :-o

proto-n 2010.02.14. 20:59:25

szerintetek az emberek általában önkritikusak ilyen szinten, vagy ez nem annyira általános?
gondolok itt arra, hogy az embernek ilyenekkel kell győzködnie magát, mint hogy "akinek nem tetszik, az majd nem olvassa"

túlzottan ismerős ez az egész amúgy nekem, csak az a helyzet, hogy amikor valaki olyan hisz bennem aki az egészhez alig ért, miközben én már értek annyira a dologhoz, hogy lássam, hogy mennyire nem értek hozzá, na akkor nem tudok az ő véleményükre építeni sajnos

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.02.14. 21:17:01

@proto-n: csak jelzem, hogy az általad idézet szöveg végén smiley volt, úgyhogy nem kell teljesen komolyan venni :P

Csak nem képzeled, hogy ennyi blogolás után érdekel mások negatív véleménye? Biztosíthatlak, hogy nem kell győzködnöm magamat, hogy feltegyem, ha valamit jónak gondolok.

Nem tudom, hogy az önkritika általában mennyire erős az emberekben, de akiben az, az jól teszi, ha dolgozik azon, hogy leépítse magában. Éppen elég mások ellenállását legyőzni, felesleges még a sajátunkkal is nehezíteni.

Rockinrockcats 2010.02.15. 19:25:28

számtalan olyan emberrel volt dolgom, akik a "lesújtó vélemények ellenére" nem hagyták abba a művészi tevékenységüket, és nem is lett belőlük senki, belőlük frusztrált emberek lettek, holott ha jól mérték volna fel a képességeiket, hallgattak volna mások véleményére megúszták volna az egészet.

ugyanakkor az is igaz, hogy sokan az által lettek sikeresek, hogy sikeresek lettek ;) arra gondolok, hogy ha egy szar zenét 20x lejátszok egy nap a rádióban, aztán riportot készítek velük és úgy tűnnek mintha sikeresek lennének, simán trendikké válnak, és sokak által "követhetőek" lesznek. senki sem akar "követni" egy lúzert.

blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.02.15. 21:52:14

@Rockinrockcats: kihagytad a lényeges feltételt, hogy néhány hozzáértő ember, akiknek adsz a véleményére, biztasson. A Dilbert készítőjének is mondta néhány a képregény szakmában járatos ember, hogy folytassa, amit csinál, mert jó.

Gondolom azokat a silány zenészeket, akikről beszéltél, nem biztatta pl. Presser Gábor, hogy zenéljenek tovább, ne adják fel.

Takacsi 2010.02.16. 11:16:54

Pont az ilyen bejegyzések kellenek az olyan önkritikus barmoknak mint pl én is! szóval köszi hogy mégis megnyomtad a gombot

I. P. S. 2010.07.05. 22:19:54

Erről az jut eszembe, amikor egyszer egy blogoldalt terveztem, és akkoriban úgy láttam, hogy a cikkek értékeléséhez alapjában véve elegendő lesz egy plusz-mínusz rendszer (kicsit olyan, mint a Facebook-ok "Like" gomb). Arra írta egy ismerősöm, hogy bár szép ez az ötlet, hogy számszerű listákat is készítsek, de azért mégiscsak pontosabb az, ha egyszerűen csak véleményeket lehet fűzni a posztokhoz, mint bármelyik blogon. Mert az, hogy most ez plusz, vagy mínusz, szinte semmit nem mond, egy rendes, szöveges kritika már valami.

Az, hogy valakit támogatnak és bátorítanak, vagy sem, szintén rengeteg dologtól függ, és ezért van az, hogy néha sikeres lesz az is, akit nem bátorítottak, néha meg az sem, akit igen. Az egész sokkal bonyolultabb. Meg kell nézni, hogy ki nem bátorította a fickót, az hogyan találkozott vele, mivel találkozott (azóta nyilván fejlődött), mennyire figyelt oda, akkoriban hogy állt ez a piac, és milyen kilátásai voltak a képregényrajzolóknak, mitől lett sikeres a Dilbert (hát nem a rajztehetsége miatt...) stb.
süti beállítások módosítása