Igen, ez a jelenség mutat rá erősen arra a tényre, hogy tudatunk és döntéseink végső soron a központi idegrendszerünkben végbemenő bioelektromos folyamatok termékei, amelyek ugyanakkor a fizika determinisztikus törvényeinek megfelelően működnek.
Ilyen értelemben biztos vagyok abban, hogy nem beszélhetünk szabad akaratról.

nade mi a helyzet a 6mp-nél gyorsabb döntésekkel? pl. választanod kell kettő (vagy akár N) még nem ismert tárgy közül, ahogy meglátod azonnal (de mindenképpen 6mp-en belül)

@nassau: a newton-i fizika volt determinisztikus a modern kvantumfizika nem az, úgyhogy ettől még létezhet a szabad akarat

@Marci.BCN: itt olyan döntésekről van szó, amiket van időd megfontolni, a reflexszerű reakciók, amikor hirtelen kell reagálni, nem tartoznak ide

@blogíró: Mondjuk a pszichológiához sokkal jobban értek, mint a fizikához, de tudtommal a kvantummechanika nondeterminisztikus természete csak nagyon kis léptékben valóban random, és abban a nagyságrendben, amelyben a mi idegrendszerünk működik, a fizika elméletileg teljesen prediktív.
Egyetlen kvantumrészecske viselkedése valóban megjósolhatatlan, de rendkívül sok kvantumrészecske viselkedése olyan statisztikai eloszlással jár, ami nagyon megbízhatóan írható le determinisztikus törvényekkel. (Ugyanígy egy dobókocka dobásának eredményét nem tudjuk megjósolni, de ezertrillió dobás átlaga olyan nagy bizonyossággal lesz 3,5, hogy nem fogunk ellenpéldát találni.)
Egyébként nem is tudom, melyik a szimpatikusabb gondolat. Az, hogy a viselkedésünk determinált, vagy az, hogy végső soron kvantumszintű véletleneken múlik. Ezek egyike sem eredményez valódi szabad akaratot, azt hiszem.

Azt kijelenthetjük, hogy a tudatalattinknak van szabad akarata? És a tudatalatti az egyén része?

@ojio: Amennyiben a tudatalatti alatt az idegrendszeri folyamatokat értjük, akkor a tudatalattinak nincs szabad akarata, mert a rendelkezésre álló ingerek és a már meglévő belső modellek alapján hoz döntést, amely a tudat szubjektív szintjén természetesen szabadnak tűnik, de a jelenségek mélyére ásva nem az.

Azt meg tudná valaki mondani, hogy mit jelent az, hogy szabad akarat? Mi a pontos definíció?

@valaki666: hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_akarat

@blogíró: Hmmm. "hatalmunkban áll-e cselekedeteink, gondolataink irányítása"

Mit jelent az, hogy hatalmunkban áll-e? Kinek a hatalmában áll? A léleknek? Mi az a lélek? Vagy az agyamban lévő kémiának? Ha ez utóbbi, akkor nincs szabad akarat, ha jól értem. Ha az előbbi, a lélek, akkor mondja meg valaki, hogy mi a lélek :-)

De ne a hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9lek link legyen a válasz és tudományos szempontból közlítsük meg, tehát valami kézzelfoghatóról beszéljünk :-)

@valaki666: ott a pont. Nem is a szabad akarat a valódi kérdés, hanem az, hogy ki az az "én".

Csak abban az esetben, ha van kész döntésed: fehér kenyér, vagy magos? ... stb. Ha ismeretlen dologgal kerülsz szembe, a 6mp hetekig eltarthat.

Az anyagi és nem anyagi folyamatok közti kapcsolat teljesen homályos, és erről diszkréten hallgatnak a témával foglalkozók. Egy szó (pl. rózsa) jelentésében semmi anyagi nincsen. Ha a jelentések anyagtalanok, akkor az őket gondoló tudatnak is annak kell lennie. Vagy hogyan lehetne megmutatni, hogy anyagi folyamatok eredményeként valahol nem anyagi "dolog" jön létre? Egy anyagi pók hálójába nem akadhat nem anyagi 'dolog".
Mivel ez a folyamat homályos, ezért homályos a gondolkodás (ami jelentések, tehát nem anyagi dolgok mentén zajlik) és az azt kísérő anyagi (agyi) folyamatok közti kapcsolat. Amit tényszerűen meg lehet állapítani, az annyi, hogy gondolkodás közben folyamatok zajlanak az agyban. Hogy mi minek az oka, az nem derül ki.

@nassau: pontosan erről van szó, hogy az "én" nem azonos az "öntudattal", vagy "én-tudattal", annál nagyobb, összetettebb valami.
Ha az "én" bármire rámutat, hogy "ez vagyok én", az máris ellentmondás, hiszen ő az, aki ezt a kijelentést teszi, nem az a dolog, valami, amire rámutat.