Nemrég láttam egy előadást a Bioszféra 2 projektről, ami 1991-ben zajlott, és amelynek keretében két és fél futballpályányi területen létrehoztak egy a Föld bioszférájától izolált térséget. A kísérlet célja az életet alkotó rendszerek interakciójának vizsgálata volt, beleértve az ember-környezet interakciót is. Nyolc ember költözött be az üvegházba az első kísérlet idején, és két évig éltek az elzárt területen. Ez alatt az idő alatt saját maguk termelték meg az ételüket a buborékon belül (meglehetősen éhesek is voltak az első évben), és a külső bioszférával lényegében nem is volt kapcsolatuk, még a levegő szintjén sem, ugyanis a terület légmentesen volt szigetelve.



A kísérlet biológiai része is érdekes, de engem jobban megfogtak az emberi aspektusok. Ki az az őrült, aki két évre önként bezárja magát egy kalitkába, hogy ott keserves munkával termelje meg az ennivalóját? És mi van, ha nem jön ki a többiekkel, akiktől nem is szabadulhat, mert kénytelen együtt lenni velük? Ez a helyzet egyébként be is következett, mert a fele időnél a csapat különböző nézeteltérések miatt két táborra szakadt, melyeknek tagjai onnantól kezdve alig álltak szóba egymással.

A dolog másik fele a családtagok, akiket ott kellett hagyni, és csak telefonon, illetve egy üvegfallal elválasztva lehetett tartani velük a kapcsolatot. Más érintkezés nem volt megengedve, hiszen az befolyásolta volna a benti bioszférát. Ez sem családos embernek lehet kitalálva, hiszen nehéz elképzelni egy olyan kedélyes családi jelenetet, ahol az alany bejelenti, hogy elmegy egy üvegházba 24 hónapra földet művelni, amire a házastárs megértően válaszolja, hogy „Menj csak nyugodtan, drágám, két év múlva úgyis találkozunk.”

A benti bioszférával kapcsolatban egyébként az előadó elmesélte, hogy milyen bájos jelenet zajlott le, amikor letelt a két év, és újra találkozott a családjával. Amikor a többiekkel együtt kilépett az elzártságból, a családtagok odarohantak, hogy megölelgessék őket, a bentiek viszont viszolyogva hőköltek vissza tőlük.

Odabent ugyanis csak tisztálkodószereket használtak, semmi mást, hogy ne befolyásolják a belső környezetet, és ezek után a kintieket a testápolószereikkel és dezodoraikkal olyan büdösnek érezték, hogy azt mi idekint az illatokban elmerülve el sem tudjuk képzelni. :)