Friss topikok

  • Eva950: Ez a drága ember vajon meddig élt? Lényeg az, hogy gyors volt. Szegény beteg nem szenvedett sokat. (2011.03.12. 17:36) A leggyorsabb késforgató a sebészek között
  • kaqxar: @blogíró: nagyon várom a folytatást. addig a régiekkel szórakoztatom magam. meg talán a tedes vid... (2011.03.08. 10:29) Hogyan működik a zene?
  • Eva950: Kipróbáltam, furcsa. Kábítószer közeli élmény: Régebben történt. Kórházban voltam, megműtöttek. Mi... (2011.02.11. 22:59) LSD szimulátor
  • blogíró: @UnA: a tolerancia ebben a tekintetben olyan, mint liberalizmus. Elsőre jó ötletnek tűnik, de időv... (2011.02.11. 21:49) Az élet paradoxonai
  • blogíró: Igen, így is lehet értelmezni, mindenesetre elég bizarr rajzfilm. :) Aki nem tudja, milyen gonosz... (2011.02.09. 17:43) Csak az egyik orrlyukad működik

Álmok álmodói

2010.01.19. 22:14 blogíró

Nemrég éppen az álmokról olvastam valahol, és kattintgatás közben eljutottam az álomnaplóhoz is, ami arra szolgál, hogy azok, akik általában nem emlékeznek az álmaikra, vissza tudjanak emlékezni rájuk. Az álomnaplós szócikk végén mintegy mellékesen megjegyezték, hogy ha az ember megszokja az álmok leírását, akkor ne csodálkozzon, ha álébredést is fog tapasztalni, vagyis felébred, elkezdi írni a naplót, de ekkor újra felébred, mert az előző naplóírás is csak álom volt. Egyes naplóírókkal elmondásuk szerint megesett, hogy ugyanazt álmot többször is leírták a naplóba, amíg végre tényleg felébredtek, és a fizikai naplóba is rögzíthették az álmukat. Elég frusztráló dolog lehet, hogy az ember örül, hogy végre leírta az álmot, erre felébred, és kezdheti elölről. :)

Persze a felkészült emberek tudják, hogyan lehet az álomban tesztelni, hogy ébren vagyunk-e már, vagy még álmodunk, de erről már tettem itt említést korábban futólag, úgyhogy most nem is ismétlem magam. Tovább olvasgatva viszont kiderült, hogy az álébredésnek (amit nem tudom így hívnak-e magyarul, ez csak az én fordításom) alapvetően két típusa van: az egyiknél az alany nem a saját ágyában ébred, a másikban viszont (ez a ritkább) a saját környezetében ébred fel, ahol minden valóságos, csak apró részletek nem stimmelnek. Ezt a második típust érdekes lehet megtapasztalni, nekem még nem volt részem ilyenben. A leírások szerint az ember ilyenkor sokszor szépen végigcsinálja a reggeli rituáléját (reggeli, fogmosás, stb.), majd hirtelen újra az ágyában találja magát, és kezdődik minden elölről. Egy francia pszichológusnak négy ilyen egymást követő álomról is volt saját élménye, de ezzel jócskán lemarad Bertrand Russell mögött, aki egy altatás után állítása szerint körülbelül száz ilyen álébredést élt meg egymás után. Számolni is munkás lehetett. :)

Erről az egészről Lem Kiberiádája jutott az eszembe. Ott az egyik történetben a királyt úgy ejtik csapdába, hogy nem tud felébredni, mert ha megpróbálja, mindig másik álomban találja magát, és így örökre fogoly marad. Egyébként a könyvben egyáltalán nem szerepelnek emberek. Emlékeim szerint csak egyszer bukkan fel benne egy ember, de őt is ketrecben mutogatják a hüledező közönségnek, ahogyan a förtelmes szörnyetegeket szokták. :D

2 komment

Címkék: álom pszichológia ébredés

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NagyMesterB 2010.01.23. 03:35:18

Az egyik sorozat egyik részében játszottak el azzal a gondolattal, hogy mi lenne ha az ámunkban egy teljesen más életünk lenne más környezettel, családdal, stb. Mindehez még az is jönne hogy az egyik életünk a másikban csak valóságos álomnak tünik és ugyanez fordítva. Az illető így nem is tudott aludni, és mindkét "életében" csak furcsán néztek rá. A legrosszabb, hogy nem tudta eldönteni melyik lehet a valóság és melyik az álom.

Asidotus 2010.07.19. 23:43:19

Ma reggel azt álmodtam, hogy egy Bundesliga-meccset, ha jól rémlik, Dortmund - Leverkusen volt, egy börtönben lévő focipályán játszottak. Rendes nagy tömeg volt, akik nem rabok voltak, és a meccs után baromi nehéz volt kijutni, mert mindenhol sok ember volt, és a börtönőrök lezárták a börtön legtöbb részét, hogy oda nem lehet menni, meg ilyesmik. És mi hőbörögtünk, hogy a fenének kell ilyen hülye helyen tartani a meccset. Meg arra is emlékszem, hogy a meccs közben valamiért beszólt a Leverkusen kapusa, aki az álmomban Neuer volt (ő védett a vébén), de pozitív értelemben, mire lehűtöttem, hogy ne örüljön nekem, mert én a Dortmundnak szurkolok.
És reggel anyám megkérdezte, hogy jót álmodtam-e. Nem fejtettem ki neki, de nemmel válaszoltam, bár érdekes, annyira nem volt rossz.

Amit viszont sok álmomban megfigyeltem, hogy sokszor voltam számomra rendkívüli helyzetben, és általában olyankor úgy viselkedtem, mint ahogy reális, éber fejjel valószínűnek gondolnám, hogy cselekednék.