Nemrég láttam egy előadást, ahol az előadó az organikus gazdálkodásról beszélt, de közben néhány meglepő megjegyzést is elejtett a növények és az emberek kapcsolatáról.

Richard Dawkins (Az önző gén) óta tudjuk, hogy az emberi életet nyugodtan tekinthetjük úgy is, hogy az egyetlen célja az, hogy géneket örökítsen át. Következésképpen lényegében csak túlélőgépek vagyunk a gének egymással vívott háborújában, és életünk minden vonatkozása ennek van alárendelve. Vagyis a nagyszerű alkotások, tettek, találmányok, amikben az ember győzelmét látjuk, valójában semmi mások, mint a gének ravasz manővereinek melléktermékei, amelyekkel egyszerűen a saját túlélésüket akarják biztosítani. Dawkins szerint a gének bábjai vagyunk.

A könyv zárszavában az író megemlítette a mém fogalmát is, ami aztán önálló tudományággá nőtte ki magát (memetika). A mém egy gondolat, ötlet vagy bármi, amit az ember kitalál, és ami a génekhez hasonlóan arra törekszik, hogy minél több példányban átörökítse magát (a vallás például egy igen sikeres mém). Az emberi életet tehát úgy is lehet szemlélni, hogy a szerepünk csupán annyi, hogy hordozói legyünk a mémeknek, amik egymással vívják harcukat.

Visszakanyarodva a gazdálkodáshoz az előadó megemlítette, hogy egyik alkalommal, amikor krumplit kapált a kertjében, meglátott egy méhet, és elgondolkozott, hogy mi a hasonlóság a méh és az ember között. A méh azt hiszi, hogy a saját célját követi, miközben valójában a virágport viszi a lábán virágról virágra. És az ember? Vegyük például a fűnyírást. Azt lehetne mondani, hogy ennek a tevékenységnek az a célja, hogy szebb legyen a kert. De mi van ha megfordítjuk a nézőpontot? A fű gondozásával azt érjük el, hogy a fű versenyelőnybe kerül a többi növénnyel szemben. A gazolással, ápolással a fű céljait szolgáljuk, őt segítjük a harcban.

És a krumplikapálás? Azzal, hogy megvédjük a kártevőktől, a krumpli céljait szolgáljuk, vagyis a krumpli felhasznál minket a többi növény ellen a saját céljai érdekében. Akár globálissá is tehetjük az elgondolást, ha behozzuk a kukoricát a képbe. Mi történik a Földön mostanság a kukoricával? Sok helyen azt ültetnek más növények helyett, hogy bioetanolt készíthessenek belőle. A naiv emberiség azt hiszi, hogy ez azért történik, hogy ő olcsón furikázhasson, miközben ez valójában a kukorica mesteri húzása a bolygó dominálására, és szimpla sakkfiguraként használ fel minket a játszmában. Még Obama és McCain is, akik közül az egyik (közben kiderült: Obama) a Föld leghatalmasabb embere lesz, csupán a kukorica alattvalói, és az amerikai biodízel programmal is őt szolgálják.

Ugye milyen más, ha ugyanarra a dologra más szemszögből nézünk rá? Emberként azt hisszük, hogy körülöttünk forog a világ, ahogy a darázs is azt hiszi, miközben lehet, hogy olyan célokat szolgálunk, amikről halvány fogalmunk sincs. (Ajánlott olvasmány: Kurt Vonnegut – A Titán szirénjei).

Ha ezután valamikor kimész a kertbe, és elkezdesz ott dolgozni, akkor majd gondolkozz el azon, hogy kit is szolgálsz valójában ezzel a tevékenységgel. :)