A minap a kezembe került egy könyv Lin Yutang-tól, aki Amerikába emigrált kínaiként sokat tett azért, hogy írásaiban megismertesse a Nyugatot a kínai életfilozófiával. Ezt a könyvét 1937-ben írta, és itt van belőle egy részlet, amit akár most is írhatott volna:
Vajon az élet tényleg megér minden fáradozást? Egészen addig, hogy lelkünket testünk rabszolgájává változtatjuk? A tétlen élet filozófiájának szellemisége megtiltja ezt. Szerintem a következő hirdetés fejezi ki leginkább az amerikai jelleget: "A majdnem jó nem elég." A száz százalékos eredményre törekvés már-már obszcénnak látszik. Az amerikaiakkal az a baj, hogy amikor valami majdnem jó, akkor azt még jobbá akarják tenni, miközben a kínaiaknak az, ami majdnem jó, az már teljesen jó. Az amerikaiak három nagy bűne szerintem az eredmény-orientáltság, a pontosság és a vágy a teljesítményre illetve a sikerre. S éppen ezektől a dolgoktól boldogtalanok és idegesek ennyire az amerikaiak. Ellopják önmaguktól elidegeníthetetlen jogukat a semmittevésre, és megfosztják magukat számtalan jó, tétlen és gyönyörű délutántól. Abból a meggyőződésből kell kiindulni, hogy a világban nincsenek katasztrófák, s a dolgok elvégzésének nemes művészete mellett létezik egy még nemesebb művészet: ha hagyjuk a dolgokat elvégezetlenül. [...] A hatékonyság ellen nem az a kifogásunk, hogy általa a dolgok el lesznek végezve, hanem az, hogy nagy időtolvaj, mert ellopja tőlünk azt az időt, amit azzal töltenénk, hogy jól érezzük magunkat; és az is, hogy felőrli az idegeinket, amikor megpróbáljuk tökéletesen elvégezni a dolgunkat.
A fentieknek számomra nem az a lényege, hogy senki ne csináljon semmit, hanem inkább az, hogy érdemes elgondolkozni azon, miért csináljuk úgy a dolgainkat, ahogy. Miért akarunk minél hatékonyabbak lenni, minél több dolgot belezsúfolni az időnkbe, minél jobb teljesítményt elérni? A válasz persze kézenfekvő: hogy több pénzünk legyen, magasabb pozícóba juthassunk, stb.
Lin Yutang ennek kapcsán megjegyzi, hogy a hatékonyságnak természetesen megvan a maga haszna. Például az amerikai csapokat jobban kedveli, mint a kínaiakat, mert az amerikai csapok nem csöpögnek. De hagyjuk a hatékonyságot másokra, mondja. Mindig lesznek olyan bolondok, akik hajlandóak hajszolni magukat, törekedni a pénzért, pozícióért, ők majd elrendezik ezeket a dolgokat. A bölcsek pedig ennek köszönhetően élvezhetik a nyugodt életet, és nem kell ilyen dolgok miatt aggódniuk.
Kétségtelenül van némi cinizmus ebben a filozófiában, de bölcsességnek sincs híján. Mindenki eldöntheti, hogy a kettő közül melyik utat találja szimpatikusabbnak. B)
UnA 2010.12.12. 01:42:05
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.12.12. 18:14:53
Ha az ő definíciójukat vesszük, akkor ebben a jelzőben nincs semmi pejoratív, és nagyon is kompatibilis a Yutang által felvázolt elvekkel. :)
Amúgy ehhez a könyvhöz tényleg kell némi érettség, mert kb. 10 éve egyszer már olvastam, de akkor nem tetszett, most viszont már sokkal inkább tudom értékelni.
budahazyj 2010.12.13. 01:03:16
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.12.13. 19:25:50
A mondanivalónak az a lényege, hogy attól, hogy a nyugati életformába születtünk bele, még nem feltétlenül kell automatikusan aszerint élni, lehet máshogy is.
zfor 2010.12.14. 11:06:01
Nem ismerek személyesen kínaiakat, de a benyomásom az, hogy hangyaszorgalmú emberek. A másik nagy keleti civilizáció, India is ilyen: indiai munkatársaim mind alázatosak, végtelenül szorgosak és lelkiismeretesek.
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.12.14. 11:33:39
Ezen kívül, ahogy a szerző is utal rá, ez nem a tömegek filozófiája, az emberek többsége mindig is a pénz/hatalom/státusz bűvkörében fog élni, ezért az idézett felvetés elsősorban azoknak szól, akik már elgondolkoztak azon, hogy ezek tényleg olyan dolgok-e, amiknek érdemes alárendelni az életet.
zfor 2010.12.14. 13:03:00
Ne vedd komolyan, csak provokálok ;-)
eloszto · http://eloszto.hu 2010.12.14. 14:38:40
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.12.14. 15:14:30
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.12.14. 15:21:10
Lehet, hogy a gyenge fordítás miatt nem tetszett régebben, illetve ezért találok benne most is jócskán olyan részeket, amik nem jönnek be. Majd megnézem a könyvtárban, hogy ott megvan-e a régebbi változat.
eloszto · http://eloszto.hu 2010.12.14. 15:27:29
Egyébként már a könyv címe is el van bakszva, mert ez az 1944-es eredeti cím a Bölcs mosoly és Benedek Marcell fordította.