Életforma válság is.
 

A metrón ma néztem az arcokat, és senki sem látszott különösebben boldognak. Elnyűtt, rezignált arcokat láttam, nem csak időseken, hanem fiatalokon is. Ahogy végignéztem az embereken, találgattam, hogy mi hajthatja őket az életben? Mit jelent számukra a boldogság? Mi az a cél, amiért küzdenek?

A nagy autóért? Házért? Presztízsért? Mi teszi manapság az elégedett embert az anyagi javakon túl? Egyáltalán van azokon túl valami?

A világban zajló válság is konkrét betegségtünet. Egy harácsolásra építő világ agóniájának lehetünk tanúi. Nem a végső agóniájának, lesz innen is felépülés, de nem fog sokat váratni magára a következő roham. Egy olyan világ, ami arra épít, hogy mindenki egyre többet vásárol, egyre többet akar szerezni, és ez a stabilitásának az alapja (mert ha csökken a fogyasztás, akkor beindul a negatív spirál, a recesszió), az soha nem lehet egészen stabil, mert mindig lesznek olyanok, akik belefáradnak a folytonos szerzésbe, vagy elgondolkoznak azon, hogy mire is jó ez az egész.

Nézve a metrón utazókat arra gondoltam, hogy mi lenne, ha megfordítanák a propagandát. Ha arra nevelnének bennünket, hogy elsősorban örülj annak, ami van, és ne akarj mindenáron többet. Nem boldogabb lehetne így az átlagember? Persze, erre lehet mondani, hogy ez a felfogás a fejlődés ellen hatna. Stagnáláshoz vezetne. Hiszen minek találjunk fel új dolgokat, ha úgyis megelégszünk azzal, ami van?

Ebből viszont adódik a következő kérdés: boldogabb lett az átlagember azáltal, hogy végbement az elmúlt századokban a technikai fejlődés? Jó, hogy van Internet, mobiltelefon és atomerőmű? Az kétségtelen, hogy az orvostudomány több embert meg tud gyógyítani, az is jó, hogy folyik a csapból a víz, ha megnyitom, és nem kell a kútra menni. Sok kis apró kényelmességet megszereztünk, amiről nehezen mondanánk már le, de a boldogság megoldása mintha még mindig váratna magára.

Vajon ki a boldogabb? A ma embere, aki bekapcsolja este a tévét, és megnézi a Győzike-sót, vagy egy nomád állattartó közösség tagja, aki a nap végén kiül a jurta elé, és nézi, hogyan ég le a tűz?