Az egyik nap el kellett osztanom egymással két számot, de éppen nem volt karnyújtásnyi közelben számológép, így gondoltam, elvégzem papíron az osztást. Papíron összeadni, kivonni, szorozni nem gond, de nem is tudom felidézni, hogy mikor csináltam osztást utoljára nagyobb számokkal számológép nélkül. Zavarba ejtő volt, hogy nem ment rutinból, és az elején kicsit gondolkodnom kellett, hogyan is kell ezt csinálni. Ráadásul az osztó is 3 jegyű volt. A kedves olvasó, amennyiben hozzám hasonlóan tizenegynéhány éve nem csinált ilyet, gond nélkül el tudja osztani például a 126057-et 37-tel papíron az iskolában tanult módszerrel?
Az eset eszembe juttatott egy videót, amin ázsiai diákok számolnak lelkesen abakusszal. Éveken át gyakorolják az iskolában a használatát, és a legjobb abakuszos gyerek büszkén meséli, hogy naponta két órát gyakorol, hogy minél gyorsabban tudjon számolni, és ő legyen a legjobb:
Van ennek manapság még értelme, hogy az ember ilyesmi begyakorlásával gyötri az agyát éveken át, amit a gép egy pillanat alatt elvégez? Nem lenne hasznosabb, ha inkább valami kreatív dolgot csinálnának helyette? De az is lehet, hogy csak savanyú a szőlő, mert nekem egy egyszerű osztás is gondot okozott. :P
Osztás papíron, őrület abakuszon
2009.05.29. 22:20 blogíró
11 komment
Címkék: tudomány matematika szorzás osztás
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bodr · http://google.com/+ibodr 2009.05.30. 00:10:03
Astyu 2009.05.30. 03:34:42
Sokszor gondolkodtam már azon, hogy amikor például valaki különböző, tényleg képességeket és önfejlesztést/tanulást igénylő játékokkal játszik és időt szán rájuk, azzal nem pocsékolja-e el az energiáit feleslegesen. De végül mindig arra lyukadok ki, hogy bármiben fejlődni igenis értelmes dolog. Lehet, hogy ha mással foglalkoznának ezek a gyerekek az hasznosabb lenne számukra, de ez is kihívást ad az életben, célt amiért küzdhet az ember és aminek az eléréséhez magát kell hogy fejlessze.
Persze lehet, hogy ezt csak a néha előtörő fanatikus gémer-énem mondatja velem, mentegetőzésképp a sok "elpazarolt" időért.
Slanger · http://tudtad.blog.hu 2009.05.30. 07:33:19
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.30. 08:16:30
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.30. 08:22:11
Lehet, hogy egy gyereki agy előjönne egy olyan kreatív megoldással, ami egy felnőttnek eszébe sem jut.
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2009.05.30. 08:24:02
spdf smd (törölt) 2009.05.30. 13:50:35
berink 2009.05.30. 15:49:00
tegnap sem hitted:DD
bodr · http://google.com/+ibodr 2009.05.30. 19:24:34
daniferi 2009.05.31. 12:47:08
Én 10 éve jártam középsuliba, de ott nem tanították ezt, mondván úgyis van számológép. Magam tanultam meg hobbi szinten. Jó játék, gondoltam :) Persze azóta elfelejtettem :D
kg-- 2009.05.31. 13:20:45
Blogíróval értek egyet: az agy túráztatását egy aktuálisabb feladattal is el lehetne érni.
Hozzáteszem, gyerekkorban egy kicsit más a szerepe pl. a számolásnak is. A mechanikus számolási módszerek (abakusz, papír) azt segítik elő, hogy a "számok világa" egy komplex rendszerré álljon össze a gyerek fejében, amit később készségszinten tud használni.
Itt nem csak az a lényeg, hogy az alapműveleteket tudja, hanem az lesz az eredmény, hogy pl. a rendszerbe illeszkednek az integrálszámítás is, vagy a vektortranszformációk.
Szerintem kár sajnálni, hogy már nem megy úgy, mint általánosban. Az egy fejlődési fázis, amin érdemes túllépni.