Az egyik nap el kellett osztanom egymással két számot, de éppen nem volt karnyújtásnyi közelben számológép, így gondoltam, elvégzem papíron az osztást. Papíron összeadni, kivonni, szorozni nem gond, de nem is tudom felidézni, hogy mikor csináltam osztást utoljára nagyobb számokkal számológép nélkül. Zavarba ejtő volt, hogy nem ment rutinból, és az elején kicsit gondolkodnom kellett, hogyan is kell ezt csinálni. Ráadásul az osztó is 3 jegyű volt. A kedves olvasó, amennyiben hozzám hasonlóan tizenegynéhány éve nem csinált ilyet, gond nélkül el tudja osztani például a 126057-et 37-tel papíron az iskolában tanult módszerrel?

Az eset eszembe juttatott egy videót, amin ázsiai diákok számolnak lelkesen abakusszal. Éveken át gyakorolják az iskolában a használatát, és a legjobb abakuszos gyerek büszkén meséli, hogy naponta két órát gyakorol, hogy minél gyorsabban tudjon számolni, és ő legyen a legjobb:



Van ennek manapság még értelme, hogy az ember ilyesmi begyakorlásával gyötri az agyát éveken át, amit a gép egy pillanat alatt elvégez? Nem lenne hasznosabb, ha inkább valami kreatív dolgot csinálnának helyette? De az is lehet, hogy csak savanyú a szőlő, mert nekem egy egyszerű osztás is gondot okozott. :P