Nemrég olvastam egy érdekes felvetést egy pszichológustól, aki azt fejtegette, hogy a szerencse tanulható, ugyanis a szerencsés és a kevésbé szerencsés emberek közötti különbségért többnyire a hozzáállás a felelős. A szerencsés emberek titka mindössze annyi, hogy lehetőségeket teremtenek maguknak, és aztán élnek is ezekkel. A szerző kutatásai szerint az alábbi három elvet érdemes észben tartani:
- A szerencsés emberek általában hallgatnak a megérzéseikre, és nem racionalizálják túl a döntéseiket.
- A kevésbé szerencsések általában a rutin rabjai. Ugyanazokon az útvonalakon járnak, ugyanazokkal az emberekkel beszélnek, nem törekszenek arra, hogy változatossá tegyék az életüket, és ez oda vezet, hogy kisebb eséllyel futnak bele váratlan lehetőségekbe, amikkel élni lehet.
- A szerencsés emberek hajlamosak a rossz dolgoknak is a jó oldalát nézni (átkeretezés), például arra fókuszálnak, hogy sokkal rosszabbul is járhattak volna.
A fenti tanácsok elég egyszerűek, úgyhogy aki nem érzi magát elég szerencsésnek, az tehet velük egy próbát. Csak aztán nehogy túl szerencsések legyetek. :P
symore 2010.02.18. 00:48:38
Fenti tulajdonságok hordozói már csak a "próbálkozások" mennyisége alapján is "szerencsésebbé" válnak, hiszen ha egy szikra (lehetőség) felvillan, lecsapnak rá, így sokkal nagyobb eséllyel nyernek pozitív tapasztalatokat.
A felsorolt esetek is egyértelműen illeszkednek valamilyen racionális érvre:
1) nem racionalizálnak túl: néhány alapvető döntés meghozása után lecsapnak a frissen előállt lehetőségre
2) triviális: minél több lehetőség van, melyeknél bepróbálkozik az ember, annál több sikeres kezdeményezés születik
3) optimizmus: az első elfailelt próbálkozás után nem adják fel a további keresést (vissza: 2)
UnA 2010.02.18. 08:45:22
Azért a levezetésedben a racionális érv nem tudom mennyire alkalmazható a megérzésre...
symore 2010.02.18. 10:16:16
Megérzés: ebben az esetben inkább úgy értelmeztem, mint szinte tudattalan döntés. Ha az ember valamilyen környezetben nagyon tapasztalt (legyen az kőművesmunka vagy brókertevékenység), úgy tud jó döntéseket hozni, hogy nem is kell rajt' gondolkodnia (legalábbis nem tudatosan).
fraki 2010.02.18. 12:38:13
Érdekes a posztban említett tézist összevetni egy közgazdasági állásponttal, ott van a lottózók tipikus példája, most jött a hírolvasómban egy kiváló TED előadás: egoblog.desirevilaga.hu/napi-ted-video-te-sem-tudsz-jol-donteni
gepsonka 2010.02.18. 18:45:59
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.02.18. 21:56:41
Miss Eileen 2010.02.19. 11:03:19
blogíró · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.02.19. 12:16:43
agyvihar.blog.hu/2009/01/14/a_mozi_a_penz_es_az_agy
Ahogy látom, ez már nem akadály. Cool.
I. P. S. 2010.07.05. 22:12:20
Az, hogy éppen abban a pillanatban elüt-e egy autó vagy sem, bizonyos mértékben csak a szerencsén múlik, és ez abszolút nem tanulható. Tekintve, hogy az egyes helyeken különböző valószínűséggel történik baleset, illetve hogy az ismerős helyeket a járókelők már kitapasztalják, rutinból is ügyesebben közlekednek, az önmagukat szerencsésnek tartók adott esetben akár nagyobb eséllyel is számíthatnak egy baleseti halálra, mint azok, akik kevésbé vannak jó véleménnyel magukról meg a világról.